A KFT TAGJÁNAK VAGYONI HÁZZÁJÁRULÁSA
A cégalapítás esetén valamennyi tag (részvényes) vagyoni hozzájárulása szükséges. A tagok (részvényesek) vagyoni hozzájárulása a cégalapítás esetében pénzbeli hozzájárulásból, illetve a tagok (részvényesek) által a kft javára szolgáltatott nem pénzbeli hozzájárulásból áll.
A nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog - ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is - lehet cégalapítás esetén. A tag munkavégzésre vagy más személyes közreműködésre, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalását nem pénzbeli hozzájárulásként figyelembe venni nem lehet.
Törvény a pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulás arányát meghatározhatja cégalapítás esetére, és a tag (részvényes) korlátozott felelősségével működő cégeknél megállapíthatja a törzstőke, illetve az alaptőke legkisebb mértékét. Azoknál a cégeknél, amelyeknél a tagok (részvényesek) felelőssége a kft tartozásaiért korlátozott, törvény a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatására többletszabályokat állapíthat meg.
A nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató tag (részvényes) a hozzájárulás szolgáltatásától, vagy a cégalapítás idejétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül helytállni tartozik a cégnek azért, hogy a társasági szerződésben megjelölt érték nem haladja meg a nem pénzbeli hozzájárulásnak a szolgáltatás idején fennálló értékét. Azok a tagok, akik valamely tag nem pénzbeli hozzájárulását tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadták el, a nem vagyoni szolgáltatást teljesítővel együtt egyetemlegesen és korlátlanul felelnek a kft felé az abból származó károkért.
Ha a tag (részvényes) a cégalapítás alkalmával vállalt vagyoni hozzájárulását az ott meghatározott időpontig nem szolgáltatja, a kft ügyvezetése harmincnapos határidő kitűzésével felhívja a teljesítésre. A felhívásban utalni kell arra, hogy a teljesítés elmulasztása a tagsági jogviszony megszűnését eredményezi.
A harmincnapos határidő eredménytelen eltelte esetén a cégalapítás részvétel ellenére tagsági jogviszony a határidő lejártát követő napon megszűnik. Erről a kft ügyvezetése a tagot (részvényest) írásban köteles értesíteni.
Az a tag (részvényes), akinek tagsági jogviszonya az előbbire tekintettel szűnt meg, a vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztása miatt a cégeknek okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerinti felelősséggel tartozik.
A KFT. TÖRZSTŐKÉJÉNEK FELEMELÉS ÉS LESZÁLLÍTÁSA
A Kft. törzstőkéje felemelhető pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával, valamint a törzstőkén felüli vagyon terhére. A törzstőke felemeléséről a Kft. taggyűlése jogosult dönteni a társasági szerződés módosítására vonatkozó szabályok betartásával, azzal, hogy a tőkeemeléshez - ha a társasági szerződés szigorúbb rendelkezést nem tartalmaz - egyszerű szótöbbséggel meghozott határozat elégséges.
A vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával megvalósuló törzstőke felemelésére csak akkor kerülhet sor, ha valamennyi korábbi törzsbetétet teljes egészében szolgáltatták. A Kft. tőkéjének megemelését elhatározó taggyűlési határozatban meg kell határozni, hogy a tőkeemelésre milyen nagyságú (tárgyú) pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával kerül sor.
A taggyűlés a törzstőkét a Kft. törzstőkén felüli vagyonával vagy annak egy részével felemelheti, ha a számviteli törvény szerinti, az előző üzleti évre vonatkozó számviteli törvény szerinti beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege alapján a tőkeemelés fedezete biztosított, és a Kft. törzstőkéje a tőkeemelést követően sem haladja meg a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőke összegét. A törzstőkén felüli vagyon fedezetének fennállását - a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül - a számviteli törvény szerinti beszámoló vagy közbenső mérleg igazolja.
A taggyűlés a Kft. törzstőkéjét - a társasági szerződés módosítására vonatkozó szabályok betartásával - leszállíthatja, e törvényben meghatározott esetekben pedig köteles azt leszállítani.
A Kft. elhatározásából történő törzstőke leszállításáról döntő taggyűlési határozatban meg kell határozni a leszállított törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek nagyságát, valamint azt, hogy a törzstőke-leszállításra tőkekivonás vagy veszteség rendezése érdekében, illetve a saját tőke más elemeinek - ideértve a lekötött tartalékot is - növelése céljából kerül-e sor. A törzstőke leszállítása a társasági szerződés, illetve a tőke leszállításáról döntő taggyűlési határozat eltérő rendelkezése hiányában törzsbetéteik arányában érinti a tagok üzletrészét.
A törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a Kft. tagjait megillető összeg megállapítása során számításba kell venni - a törzstőke arányában - a törzstőkén felüli vagyon összegét is. Amennyiben a saját tőke kevesebb, mint a jegyzett tőke összege, a törzstőke tőkekivonással történő leszállítása esetén először a veszteség rendezése miatti törzstőke leszállításáról kell dönteni.
Ha a Kft. törzstőkéjének leszállítása e törvényben meghatározott ok miatt kötelező, a taggyűlés az ok bekövetkeztétől történt tudomásszerzéstől számított harminc napon belül köteles a tőke leszállításáról határozni.
A Kft. ügyvezetője a törzstőke leszállítását elhatározó taggyűlési határozat meghozatalát követő harminc napon belül köteles a taggyűlési határozatról szóló közleményt a cégbíróságnak megküldeni, egyidejűleg intézkedni a tőkeleszállításról hozott döntés Cégközlönyben történő kétszer egymás utáni közzétételéről, akként, hogy a két közzététel között legalább harminc napnak kell eltelnie. A hirdetményben fel kell tüntetni a döntés tartalmát, valamint fel kell hívni a Kft. hitelezőit, hogy a hirdetmény első alkalommal történt közzétételét megelőzően keletkezett és ezen időpontig esedékessé nem vált követeléseik után - egyes kivételekkel - biztosítékra tarthatnak igényt. Az ismert hitelezőket a Kft. közvetlenül is köteles értesíteni. A hitelezők a hirdetmény utolsó közzétételétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül jogosultak bejelenteni, ha a Kft. törzstőkéjének leszállításával összefüggésben biztosítékra tartanak igényt. Nem jogosult biztosítékra a Kft. hitelezője, ha a törzstőke-leszállításhoz kapcsolódó kockázattal arányos biztosítékkal - jogszabály rendelkezése vagy szerződés alapján - már rendelkezik, vagy ha a Kft. pénzügyi, vagyoni helyzetére figyelemmel a biztosítékadás indokolatlan.
|
